Thomka Beáta volt a Magyar Tanszék vendége
Az újvidéki Magyar Tanszék márciusi vendége Thomka Beáta Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének tanára, az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának alapítója és vezetője volt, akivel dr. Toldi Éva tanszékvezető beszélgetett. A találkozó témája Thomka Beáta Regénytapasztalat – Korélmény, hovatartozás, nyelvváltás című tanulmánykötete volt.
A bevezetőben elhangzott, hogy Thomka Beáta Torontálvásárhelyen született, gimnáziumba Újvidéken járt, és a Magyar Tanszéket is itt fejezte be. Ugyanabban a teremben védte meg doktori disszertációját, ahol a mostani könyvbemutató és beszélgetés zajlott. Toldi Éva emlékeztette a jelenlévőket, hogy annak idején többen a tanárnő diákjaként ismerték meg a kortárs magyar irodalmat, eddig publikált valamennyi munkáját pedig már akkor is, most is forgatják az egyetemi hallgatók.
‒ Fő tantárgyaim mindig az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet és ennek a különböző diszciplínái voltak, a szöveggyűjtemények is ezeket a területeket érintették. Nagy területekről van szó, melyeket először francia, majd angol és német fordításokkal igyekeztem hozzáférhetőbbé tenni – mondta Thomka Beáta.
A Regénytapasztalat szerves folytatása eddigi munkásságának. Például Tolnai Ottóról szóló monográfiájában központi helyre kerül a helyi motívumok elemzése, és a mostani kötet esetében is a „hozott anyag”, a helyi jellegzetességek regénybe emelése a vizsálat témája. Felmerült a kérdés, hogy a narratológiában fordulat állt-e be azzal, hogy a tartalom iránt fokozódik az érdeklődés, ami korábban nem volt igazán jellemző. Thomka Beáta szerint ebben a pillanatban a regény mutatkozik alkalmasnak arra, hogy a különféle régiókban a legkülönfélébb módon formálja meg azt, ami meghatároz bennünket és a környezetünket.
– A kortárs regények esztétikai szemléletének változásai azok, amelyek befolyásolnak, ugyanakkor ide sorolhatók a nemzetközi folyamatokban megjelenő kulturális és történelmi kontextusok is, melyek egy helyre gyűlnek össze. A történet mellett közösek a társadalmi és emberi kérdések is. Azok az írók szerepelnek a kötetemben, akik számora a mostani kor jellegzetes képviselői, hasonlónak látom azokat a problémákat, amelyekről írtam.
A beszélgetés folytatásában a vajdasági születésű szerző elmondta, származása és a mostani élettere következtében mindig két kultúra között áll. Az egyik a jugoszláviai, a másik a magyar kultúra. Ebben élt, él, és számára mindig nagy ösztönzés volt az egyik is és a másik is. Éppen ezért a Regénytapasztalatban főként olyan írók szerepelnek, akik innen származnak és a világ különböző helyein, különböző nyelvi közegekben váltak ismertté. Emberként valójában még mindig ehhez a térséghez kötődnek, tehát a valamikori délszláv térséghez, műveik viszont angol, francia vagy német nyelven jelennek meg. Rangos alkotások állnak mögöttük, melyeket már nemzetközi figyelem övez, munkájuknak nemzetközi visszhangja van – mutatott rá Thomka Beáta.
P. L.
