25. EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK
Az újvidéki Magyar Tanszék november 7-én 25. alkalommal szervezte meg az Egyetemi Nyelvészeti Napok rendezvénysorozatot, amelynek keretében nemzetközi tudományos tanácskozást tartott Az alkalmazott nyelvészet jelene és jövője címmel. Az idei tanácskozáson 28 hazai és 14 külföldi előadó értekezett, a külföldi vendégek Mariborból, Zágrábból, Eszékről, Budapestről és Csíkszeredából érkeztek.
A plenáris ülés megnyitóján dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető ‒ összefoglalva mindazt, amit az elmúlt négy évben sikerült elérni ‒ elmondta, a konferenciát több szempontból is sikerült a 21. század kihívásainak megfelelő szintre felfejleszteni: ‒ Amellett, hogy e rendezvény immár öt éve tudatosan törekszik arra, hogy Kárpát-medencei kitekintést biztosítson magyarországi, szlovákiai, szlovéniai, horvátországi és romániai kutatók jelenlétével, nagyon fontos, hogy itt Újvidéken sikerült biztosítani a folyamatosságot, azaz, hogy e nyelvtudományi műhely működésének a bölcsészkar keretein belül itt a Magyar Tanszéken adjunk lehetőséget, hogy a nyelvészeket minden évben motiváljuk. A folyamatosság mellett hangsúlyozni kell, hogy a konferenciát sikerült tömegessé, nyitottá, vonzóvá tenni. Továbbá, sikerült a konferenciát az interdiszciplináris kapcsolódásokhoz kötni, hisz kimondottan figyelünk arra, hogy a határtudományok kontextusait is felöleljük, hogy megszólítsunk mindenkit, aki valamilyen módon a nyelvhez szakmailag kötődik és kutatásokat végez. Az elmúlt öt évben a tanácskozásra megjelenik a magyar–angol nyelvű rezümékötet is, valamint a jubileum alkalmából idén egy CD-kiadványon digitális formában foglalták össze mindazt, amit az elmúlt 25 év alatt sikerült felmutatni, a 25 tanácskozás adatbázisa így rendezett formában elérhetővé vált a jelenkor és az utókor számára – emelte ki többek között a Magyar Tanszék vezetője.
A szervezőbizottság elnöke, dr. Pásztor Kicsi Mária felszólalásában röviden kitért a konferenciák kezdetére és eddigi történetére. Mint mondta, az Egyetemi Nyelvészeti Napok 1993-ban indult, ezt megelőzően a Magyar Tanszéken három tanácskozást tartottak nyelvészeti témára. 1992-ben a tanszék az élőnyelvi konferenciának adott otthont, ugyanazon év decemberében a Szarvas Gábor Emlékülést rendezték meg, 1987-ban pedig Vuk Karadžić születésének 200. évfordulójára tartottak tanácskozást. Az Egyetemi Nyelvészeti Napok kifejezés 1996-ban bukkant fel, amikor a konferencia résztvevői a 80 éves Penavin Olga tanárnőt köszöntötték fel: ‒ Azóta minden évben rendezünk tudományos tanácskozást. 2007-ig a rendezvény eszmei vezéralakja dr. Papp György volt, később viszont betegsége miatt nem tudott részt venni a konferencián. A rendezvény 2014-től vált tömegesebbé, akkor 31 résztvevője volt a konferenciának, 2016-ban pedig 40, akik a Kárpát-medence különböző tájairól érkeznek. Magyarország mellett Horvátországból, Szlovéniából, Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeznek résztvevők. Idén 42 előadó jelentkezett – mondta többek között Pásztor Kicsi Mária.
A plenáris ülés folytatásában dr. Nádor Orsolya, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem docense az alkalmazott nyelvészet jelenéről és jövőjéről tartott előadást: ‒ A múlttal kezdtem, mert azt gondolom, hogy a múlt tanulságai mindig nagyon érdekesek a jelen és a jövő számára is, esetleg a jövőre előremutatók lehetnek, hogy mivel foglalkoztak az elején. Kárpát-medencei példákat hoztam, például az erdélyi Brassai Sámuelt, aki a 19. században polihisztorként kezdett foglalkozni a nyelv kérdéseivel. Egy olyan környezetben, amelyik két- és többnyelvű közeg, mint például a vajdasági vagy akár az egész Kárpát-medence, ahol a legtöbb országban különböző népek, kultúrák élnek együtt, óhatatlan, hogy ezek között a népek között nyelvi és kulturális kapcsolatok ne legyenek. Ezeket mindkét oldalról kutatják. A szlovák, a horvát és ugyanúgy a magyar kutatók is kutatják a maguk területét. De hogy az alkalmazott nyelvészet ehhez mit tud hozzátenni, az az, ami az interdiszciplináris jellege ennek a kutatásnak. Nagyon sok olyan kérdés van, amely például a nyelv és a politika kérdésköri kapcsolatát veti fel, vagy akár a nyelv és a pszichológia körét, továbbá a két- és többnyelvűség körét, amit a Kárpát-medencei népességnek a többsége a mindennapokban átél. A többnyelvűség hat a nyelvére, és nyelvhasználata tudatosságát fokozhatja, ha erre kap egy kis elméletet is az alkalmazott nyelvészettől, megérti, hogy mit is csinál ő olyankor ‒ magyarázta a budapesti vendégrésztvevő.
A tanácskozás a délután folyamán hat szekcióban folyt, az egyik szekcióban Arany János-előadások is elhangzottak, s ezzel a Magyar Tanszék csatlakozott az Arany János-emlékév ünnepségsorozatához, emellett a tanácskozás csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett idei novemberi rendezvénysorozathoz is.
Paraczky László
