Folyamatosan figyelni kell a búzát
Az ősz folyamán Szerbiában az előző évekhez viszonyítva 2015-ben valamelyest nőtt a búzával bevetett terület, és ha minden jó megy, az idén nyáron mintegy 600 ezer hektáron aratják majd a kenyérgabonát. A dél-bácskai körzetben az idén mintegy 60 ezer hektáron vetettek búzát, amelynek állapota egyelőre kielégítő, mondta portálunknkak adott nyilatkozatában dr.Vladimir Aćin agronómus, az Újvidéki Nővénynemesítő Intézet kalászosokkal megbízott munkatársa. A szakember kifejtette, a sok csapadék miatt az ősz folyamán késett a kalászosok vetése, hiszen az elázott talajra nem tudtak rámenni a gépek. Az eső hátráltatta a kukorica és a cukorrépa betakarítását is, ennak következtében pedig tolódott a talaj előkészítése a vetéshez. A Mezőgazdasági Kutatóintézet Római Sáncokon lévő telephelyén átlagban 80 liter csapadékot mértek havonta, ami ugyan nagyon jól jött a nyár és az ősz folyamán kiszáradt talajnak, viszont ahogy tolódott a kalászosok vetése, úgy nőtt a bizonytalanság is, hogy a kikelt gabona hogyan vészeli át a telet.
− Tudjuk azt, hogy a kései vetés következményeként a nővények nem tudnak eléggé kifejlődni, érzékenyek a korai és erősebb fagyokra. Szerencsére az idei télben, legalábbis idág, nem voltak kemény fagyok, aminek köszönhetően a később elvetett kalászosok is szépen megerősödtek és bokrosodtak. A korábban elvetett búzánál, ami nálunk az intézet parcelláink október 25-e után történt, több a földalatti bokrosodási csomó, ezáltal pedig a másodlagos gyökér is, míg a később, illetve november folyamán vetett a nővény esetében a bokrosodás gyengébb állapotban van, a rügyekből csak most kezdenek hajtani a másodlagos gyökerek, amelyeknek később igen nagy szerepe lesz a talaj felső rétegének behálózásánál. Mindent összegezve, jelen pillanatban, ismétlem, köszönve a kedvező időjárásnak, a búza jól kinéz és szépen fejlődik. A termelők többsége igyekezett kihasználni a múlt hónapban a fagyos talajt az első fejtrágyázásra, és most itt az ideje, hogy ezt másodszor is elvégezzék. Azonban, még mielőtt feleslegesen kiszórják a műtrágyát, ajánlom mindenkinek, hogy végeztesse el a talajelemzést. A talajmintavétel és analízis ugyanis nagyon fontos a gazdaságok számára, hiszen a kapott eredmények alapján a lehető legköltséghatékonyabban, a növény igényeinek megfelelően tudják a tápanyag-utánpótlást biztosítani. Egy olyan folyamatról, vizsgálatról van szó, amely során a talajalkotó ásványi elemeket (foszfor, kálium, kalcium, magnézium, nátrium, kén, mangán stb.) kémiai úton kivonják a talajból, majd megmérik. Innentől pedig már tudjuk a javasolt műtrágya, illetve szerves trágya alkalmazási mennyiségét, illetve milyen mélységben miből mennyi található a talajban – magyarázta az agronómus. Mint mondta, a kutatóintézet nagyon jól együttműködik a vajdasági mezőgazdasági szakszolgálatokkal, és egy központba gyűjtik a talajelemzés eredményeit. Ami az idei méréseket illeti, azok túlnyomórészt kielégítőek, ugyanis átlagosan a három rétegben mintegy 115 kg nitrogén található, ami annyit jelent, hogy fejtrágyázáskor mintegy 60 kg „aktív anyag” kiszórása elegendő lesz.
− Meg kell jegyezni azonban, hogy csak átlagról beszélünk, ugyanis vannak olyan parcellák, ahol mindössze 30, és van ahol 330 kg nitrogén van a földben. Éppen ez okból kifolyólag ajánlatos minden évben elvégezni a talajelemzést, hogy ne szórjunk fejből semmit. Rengeteget spórolhatunk ezáltal, a föld minőségéről nem is beszélve – mutatott rá a szakember.
A kérdésre, hogy az idén mekkora károkat okoztak a rágcsálók a vetésben, az agrármérnök elmondta, jóval kevesebb van belőlük, ami valószínűleg a csapadékos időjárásnak tudható be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tavasz közeledtével nem jelennek meg az egerek és a többi rágcsáló, tehát a búzával bevetett földeket folyamatosan, szinte naponta ellenőrizni kell. Az enyhe tél valószínűleg hamarosan „visszaüt” azzal, hogy előbb jelentkeznek a betegségek a búza és a többi kalászos esetében, amire az előző évekhez viszonyítva még fokozottabban oda kell figyelni.
Paraczky László
