Fontos a talajelemzés elvégzése
A verbászi mezőgazdasági szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Becse‒Szenttamás határban az ősz folyamán 29 ezer hektárt tett ki a kalászos növényekkel bevetett terület. Ebből búzát 24850 hektáron, őszi árpát 2650 hektáron, továbbá 1500 hektáros területen egyéb (rozs, zab, stb) kalászosokat vetettek október és november folyamán.
A kérdésre, hogy jelenleg a négy község határában milyen a kenyérgabona állapota, Vladimir Rankov agrármérnök, a vállalat szakembere egy mondatban elmondta, a búza jelenleg jól kinéz és szépen fejlődik, bár vannak olyan parcellák is, ahol a növény fejlődése kissé lemaradt.
− Természetesen azok a parcellák, ahol az optimális időben a földbe került a mag, sokkal szebbek jelenleg, mint azok, ahol csak november végén, vagy később vetettek. Érthető tehát, hogy a gabona fejlődése nem egyforma, a növényeken jól kivehető, melyik fázisban vannak. A késő novemberi vetések esetében még csak 2-3 levélke jelent meg, az optimális időben vagy közvetlen azután elvetettek esetében lassan zárul a bokrosodási fázis, a szeptember végén, október elején elvetett búzánál pedig megindult a szárbaszökkenés folyamata − magyarázta a szakember.
Ami a szakszolgálat által lefedett területeket illeti, az őszi kalászosok egyelőre jól tűrik az időjárási viszonyokat. A föld nedvességtartalma az előző év azonos időszakához képest kisebb, a csapadék mennyisége viszont az előjelzések szerint a hónap végégig nem változik jelentősen. Ez azt jelenti, hogy tavaszra kisebb lesz a talaj nedvességtartalma, ami a megfelelő nitrogén alapú műtrágya kiszórásával valamelyest egyensúlyba hozható. Ehhez azonban már most szükséges megtenni az olyan agrotechnikai intézkedéseket, mint a talajelemzés és a megfelelő mennyiségű műtrágya kiszórása.
− A nitrogénról tudni kell, hogy a növények életében meghatározó szerepet tölt be, hiánya vagy többlete jelentősen hat a termés minőségére és mennyiségére egyaránt. Ha kevés van belőle, csökken a növekedés, a fehérjeképződés, rövidebb lesz a növények vegetatív fejlődése stb. Ha viszont a megengedettnél több van a talajban, a növény sötétzöld színű, fokozottabb a vegetatív fejlődés, a szár hamarabb megdől stb. A nitrogén adagolás jövedelem csökkentő akkor, ha nem adunk elegendő mennyiséget, és a termés mennyisége, minősége elmarad az optimálistól, de jövedelmet csökkentő abban az esetben is, ha túladagoljuk, mert romlik a növény egészségi állapota, amit csak többletköltséggel tudunk megvédeni. Mindebből pedig az következik, hogy ne csináljunk semmit találomra, mert az könnyen visszaüthet. Ehelyett időben végeztessük el a talajelemzést, hogy az agrokémiai analízis eredményei alapján követni lehessen a talaj kémiai tulajdonságainak változását. Közöttük vannak olyanok, amelyek nehezen változnak meg, mint például a pH és a kálcium-karbonát tartalom, míg a többi tulajdonság könnyen változik – mutatott rá a szakember.
Az egyik legfontosabb módszer, az ún. Nmin módszer a talajok ásványi, a szerves anyagokból lebomló nitrogén tartalmának mérésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a javasolt kijuttatandó mennyiség meghatározásánál figyelembe veszi az adott mélységű talajrétegben mért ásványi nitrogén tartalmát. A humuszból számított hosszú távú nitrogénszolgáltató képességen túl, ismert a talajinduló nitrogén tőkéje.
A módszer lényege, hogy tél végén és kora tavasszal, a fej-, illetve alaptrágyázás előtt meghatározzuk a talaj (a búza esetében a 0-30 és 30-60 cm-es) rétegéből vett talajminták NH4, -NO2, -NO3 vizsgálatával a korai, rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét. A kapott eredményt a termeszteni kívánt növény igényével összevetve pontos adatot kapunk arról, mennyi nitrogén hatóanyagot kell kiadnunk a tavaszi fejtrágyázások során.
− A kapott eredmények után hozzáláthatunk a búza fejtrágyázásához. Ezt a munkát ajánlatos kétszerre elvégezni, mert így folyamatosan biztosítva lesz a fejlődéshez szükséges mennyiség. Először a legszebb parcellákat kell fejtrágyázni, ugyanis azok már elhasználták a szükséges tápanyagot a földből. A kibokrosodott búzát legjobb először február végén és március elején, másodszor pedig március végén, illetve április elején fejtrágyázni. Az erősebb földeken a sűrűbb, erősebb növények esetében az első, 15-20%-al csökkentett kiszórást legjobb március közepén végezni, hogy a gabona ne dőljön meg – ajánlotta az agrármérnök. Vladimir Rankov hozzátette, a verbászi szakszolgálat laboratóriumában végzett kimutatások szerint az őszi búzára átlagosan 75-80, az árpára pedig 50-55 kilogram műtrágya kiszórását ajánlották hektáronként.
szenttamas.rs
