Mezőgazdaság

Elszaporodtak a rágcsálók

Az idén az átlagosnál gyengébb évet zárt a mezőgazdaság

− Minden termelési év önmagában egy történet, nincs univerzális modell a mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Figyelemmel kell kísérni az aktuális tőzsdei, keresleti, raktározási stb. feltételeket, az időjárási viszonyokat, és ezeket szem előtt tartva cselekedni – mondta lapunknak Biljana Dobranić, a verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat agronómusa.

A szakszolgálat adatai szerint az év első negyedében a Verbász‒Kúla‒ Becse‒Szenttamás határban átlag 86 liter csapadék hullott, ami elegendő nedvességet biztosított a búza fejlődéséhez és a tavaszi munkálatokhoz. Az eső a cukorrépa vetésének optimális időszakának kezdetén kedvezett a csírázásnak és a hajtatásnak, ám az ezt követő áprilisi csapadékos időszak (47 liter) késleltette mind a cukorrépa, mind a többi tavaszi növény (szója, kukorica, napraforgó) vetését.

− Májusban a szokásosnál sokkal több esőt kaptunk – a mérőállomás szerint 149,6 litert −, ami lassította az optimális időszakban elvetett növények kelését és a fejlődés első fázisát. A rövid időn belül hullott nagy mennyiségű csapadékot a talaj nem győzte elnyelni, a laposabb részeken hetekig állt a víz, kisebb tavak keletkeztek. Ezek visszahúzódását követően a parcellákon egyszerűen üres felület maradt, ahol később csak a gyom nőtt. A nagy mennyiségű csapadék ugyanakkor az őszi kalászosok, elsősorban a búza minőségét és hozamát is befolyásolta. A varjak szinte mindenütt hatalmas károkat okoztak, kiszedték a frissen elvetett kukorica- és napraforgómagot a földből, emiatt több helyen újra kellett vetni a kultúrákat. A júniusi meleg időjárás kedvezett a növényeknek, ám a júliusban érkezett ítéletidő és jégeső a verbászi, kucorai és a kiskéri (Bačko Dobro Polje) határ egy részén (is) 100 százalékban mindent letarolt. Ezeket a parcellákat egyszerűen felszántották, mert újravetésre már nem volt lehetőség. Azok a gazdák, akik biztosították a termést, valamelyest enyhítették a veszteségeket, de a károk hatalmasak voltak – mondta az agronómus.

Szavai szerint azokon a területeken, amelyeket elkerült a jégeső, jó átlaghozamokról érkeztek jelentések. A napraforgónál fajtától és a megfelelő agrotechnika alkalmazásától függően az átlaghozam 3,5−4,5 tonna körül alakult hektáronként, ez mellett kiváló a szem minősége is. Szójából 2,5−3,5 tonna termett és a minőséggel sem lehetünk elégedettek, a kukorica hozama 10 tonna körül alakult.

− A cukorrépa szedése a novemberi esős időjárás miatt nem fejeződött be, az átlaghozam 50 és 65 tonna körül alakult. A répa minősége jó, térségünkben a gyökérrothadás nem okozott nagyobb károkat, így az átlagos terméssel és a kapott támogatásokkal szép haszonra számíthatnak a gazdák – mondta a szakember.

Biljana Dobranić kiemelte, a határban az utóbbi években igencsak elszaporodtak a rágcsálók, hatalmas károkat okoznak az őszi kalászosokkal bevetett parcellákon, ezért a tél folyamán folyamatosan alkalmazni kell a védekezést a rágcsálóirtószerekkel

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László

Fotó: Paraczky László

Közzétette: Németh Dezső

szenttamas.rs