160 millió dinárt láttak elő a mezőgazdaság számára
A tavasz érkezésével és az időjárás stabilizálódását követően a szenttamási határban is megkezdődtek a mezőgazdasági munkálatok. Egyre több traktor vonul ki a földekre, készülnek a tavaszi vetéshez, a cukorrépa vetése pedig már nagyban folyik. A kemény és szinte csapadék nélküli tél szerencsére nem okozott nagyobb károkat az őszi kalászosoknál, egyedül az olajrepce sínylette meg a nagy hideget. A jelenlegi helyzetképről, a vízlecsapolásról és egyéb, a mezőgazdaságot érintő kérdésről a községi tanács mezőgazdasági tanácsosát, Nebojša Nedeljkovićot kérdeztük. A szakember elmondta, termesztési népszerűségét tekintve a búza a negyedik helyen áll a községben. A termelők szinte kivétel nélkül a vetésforgó miatt vetik, hiszen az ára már évek óta a minimális határérték alatt van, azaz nem kifizetődő, hanem ráfizetődő. A szenttamási határhoz valamivel több mint 26 ezer hektár termőföld tartozik, a búzával bevetett terület ennek 10‒15 százalékát teszi ki. A hosszú, hideg és hó nélküli tél kedvezőtlenül hatott a kenyérgabonára, azonban úgy tűnik, a negatív jóslatok ellenére elég sok parcellán kiheveri a búza a fagykárokat, bár volt több olyan, főleg az optimális idő után vetett terület, amelyen a besárgult, kifagyott növényt egyszerűen leszántották a gazdák. Hasonló a helyzet az olajrepcével is, sőt ennél az ipari növénynél még nagyobb károkat okozott a fagy: ‒ A legtöbb helyen még csak most folyik a búza fejtrágyázása, hiszen a nagy sár miatt szinte lehetetlen volt februárban kimenni a földekre, azonban ezzel a munkával senki sincs elkésve, akár a hónap végéig elvégezhető. Nem kell viszont várni a szántással, ahol csak lehet, a termelők szántsanak, hiszen nagyon fontos megőrizni a talaj nedvességtartalmát a hamarosan induló vetéshez. Előtte azonban, akinek csak lehetősége van, azt ajánlom, végeztesse el a talaj elemzését, hiszen csak ez mutatja ki, hogy mi hiányzik, illetve miből van elegendő a földben. Ne szórjuk feleslegesen a drága műtrágyát és foszfort, ha arra nincs szükség. A cukorrépa vetése folyamatban van, a többi kultúra még várat magára, és nagyon remélem, hogy az optimális vetési időszak végéig, azaz április 15-ig mindenhol földbe kerül a mag – mondta a mezőgazdasági tanácsos. Hozzátette, a talaj nedvességtartalmának megőrzésében nagy szerep jut a szélvédő övezeteknek, amelyekből a szenttamási határban szinte csak mutatóban van, ezért a jövőben erre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani: ‒ A szél nemcsak a nedvességet, hanem a felső rétegben található humuszt is elsodorja, csökkentve ezáltal a föld minőségét. Más községekben nagyobb odafigyeléssel dolgoznak a probléma megoldásán, és szerintem községünknek is van erre kapacitása – mutatott rá Nedeljković.
Az elmúlt években jelentős előrehaladás történt a dűlőutak rendbetételét és a sárrázó utak kiépítését illetően. Viszont még nagyon sok helyen gondot okoznak a keskeny dűlőutak és az aszfaltutakra való feljövetel. Tervez-e a község valamit a helyzet javítása érdekében?
Természetesen. Az idei költségvetésből minden eddiginél több, mintegy 160 millió dinárt láttunk elő a mezőgazdaság támogatására, és ebben az összegben az említett utak és új sárrázók építését is belekalkuláltuk. A dűlőutak rendezését újra a szövetkezetek és a termelők végzik majd, de a község teljes mértékben finanszírozza. Ki kell emelni továbbá, hogy az idén befejezzük a határban azokat az aszfaltutakat, amelyek építése folyamatban van, de az előttünk álló 3-4 évben új aszfaltutak kiépítését is előláttuk.
A szenttamási határ alacsonyan fekvő részein évek óta nagy gondot jelentett a talajvíz. Az elmúlt években több vízlecsapoló árkot is kiépítettek, a meglévőket kitisztították, kimélyítették. Mi a helyzet a további vízlecsapolási munkálatokkal?
Az előző években nagyon sok munkát és pénzt fektetünk az árkokba, és a rajtuk átvezető hidak fejújításába vagy újak építésébe. A már meglévő csatornahálózatot szeretnénk még jobban kiszélesíteni, ugyanakkor a fő hangsúlyt az öntözésre fordítjuk, hiszen mint ismeretes, már van egy kész projektum, ami egy földalatti folyosóval a Duna‒Tisza‒Duna-csatornát összeköti a Krivaja folyóval, és aminek következtében egy mesterséges vízgyűjtő terület jönne létre. Innen pedig a megfelelő csatlakozó árkok segítségével először 5, később pedig mintegy 10 ezer hektár földet tudnánk öntözni. A projektum jelenleg a köztársasági Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztériumban van jóváhagyáson, a községben pedig folynak a megbeszélések azon földterületek tulajdonosaival, amelyek majd víz alá kerülnek. Nagyon bízunk abban, hogy a dolgok jó irányba haladnak, és már jövőre elkezdődnek a kivitelezési munkálatok.
Honnan biztosítanak eszközöket ehhez az óriási befektetéshez?
Elsősorban köztársasági és tartományi forrásokból, de a községi költségvetésből is szánunk pénzt erre a célra. Bár évről évre csökken községünkben az állami földterületek nagysága, hiszen a restitúciós folyamatban sok föld visszakerült magántulajdonba, a büdzsé egyik legnagyobb bevételi forrása éppen az állami földek bérbeadásából kapott összeg. Ezt a pénzt az idén is teljes egészében visszafordítjuk a mezőgazdaságba.
Mind többet hallani arról, hogy Szenttamáson tervben van egy konyhakertészeti szövetkezet létrehozása. Meg tudja erősíteni ezt a hírt?
Igen, a hír igaz. A tervek szerint egy helyre tömörítenénk mindazokat a termelőket, akik konyhakertészettel szeretnének foglalkozni, és számukra biztosítunk mondjuk egy 50 hektáros állami földterületet, ahol különböző konyhakerti növényeket termesztenének. A cél, hogy egy klaszterbe tömörítsük ezeket az embereket, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak (tehát a termelők, szállítók, kutatók, szolgáltatók stb.) hiszen ha az emberek összefognak, sokkal nagyon esélyük van az érvényesülésre, értesíthetik az árut, bekapcsolódnak a közös piacba stb. Attól sem zárkózunk el, hogy ha szükség mutatkozik, az adott területen egy-egy nagyobb hűtőházat építsünk, biztosítva ezáltal a helyiek és a környező települések zöldségfélékkel való folyamatos ellátását. Ami még ide tartozik és fontos: már léteznek EU-s alapok, amelyeket ezzel az ötlettel meg lehet pályázni – mondta végezetül a szenttamási községi tanács mezőgazdasági tanácsosa.
Paraczky László
