MINDENSZENTEK 2023.
Az ember azt hiszi, hogy az égben lehet csak győztes a földi bajok, keresztek, bűnök felett. Mindenszentek ünnepe azonban nem e hamis elképzelést, hanem az igazságot tárja szemünk elé. Akiket ma ünneplünk, azok a földi életben voltak Isten hű odaadó szolgái. A mennyben ezért megkapták jutalmukat, de a földön követték Jézust teljes szívvel. Ezen nem csorbított az sem, ha néha tévedtek, vagy kisebb bűnt követtek el, vagy nagyobbat a megtérés előtt – ők itt élték a győztes életét. És hogy ez nem üres vigasztalás, arra az ő életük – földi életük – a tanúság. De mindezek előtt maga Jézus és az evangélium szava, amit ma hallunk.
„Boldogok a lélekben szegények, a szomorkodók, a szelídek, az irgalmasok…” – hogy ne soroljuk tovább… A földi embert nevezi boldognak. Nem azt mondja: „Majd boldog lesz” – valamikor a jövőben, az égben… Hanem már most boldog. Jézus azt üzeni nekünk, hogy az életet e világban, amelyet oly nehéznek és terhesnek élünk meg, amikor a magunk természetét is oly küzdelmesen lehet csak kordában tartani – győztesen, azaz, boldogan lehet végig vinni. A Názáreti nem különleges embereknek szánta a szent életet. Ugyanis, akkor nem mondta volna el mindenkinek a boldogságokat, hanem mint a szektákban: lett volna egy kiválasztott csoport, valamilyen titkos tanítással, és ők azok, akik meg tudják valósítani az Úr akaratát. Nem! Jézus, ez az evangélium által – mint az egész életével – a legegyszerűbb emberekhez fordul oda. Mindenki képes – abban a legmélyebb értelemben – boldog lenni – azaz szent életet folytatni e világban.
Hogyan? Tehetnénk fel a kérdést. Maga a Megváltó ad választ az evangéliumban, pl.: „Boldogok a szelídek…” Van olyan ember, aki saját és beteges ideológiájától megfertőzve, harcnak éli meg az életet. Csak úgy tud érvényesülni, ha törtet, ha odacsap, ha könyököl… Jézus ezzel szemben azt mondja boldog vagy, győztes vagy, a szentekhez tartozol, ha szelíd vagy, ha másokat segítesz, ha egész életedben – idézőjelben – „csak” támasz vagy, és odaadod életed a házastársnak, a gyermekeknek, a szülőknek, valakinek, aki bajban van és szenved.
Boldogok az irgalmasok… - halljuk újra a Mester szavát. Manapság az „igazság” csak egy üres fogalom, hiszen, amit az ember érzelmeibe gabalyodva, érdekeibe süllyedve igazságnak mond, az a legjobb esetben is csak az „ő igazsága” – de inkább önkény - amiért irgalmatlanul letapos, megaláz, tönkre tesz – akár házasságokat, barátságokat, családon belüli viszonyokat… Az irgalmas viszont szeret. A másik nem kihasználandó eszköz, hanem cél: ezért, amikor felemeli embertársát a hétköznapok szávaival, egyszerű tetteivel, de akár nagyobb áldozat árán is, akkor ő boldog – mondja maga Jézus. A boldogokhoz, a szentekhez, a győztesekhez tartozik.
A mai evangélium nem csak azt mondja meg, hogy a földön lehet szent lenni, hanem az utakat is elénk adja: legyél tisztaszívű, békességes. Ha van kereszt, akkor annak türelmes hordozója… A világ szemében az ilyenek vesztesek, mert a világ embere valóban veszít, ha ezek eltalálják. És azt már a tapasztalatból tudjuk, hogy milyen nyomorult életet folytat, amikor nem tud megszabadulni tőlük. Képtelen átformálni gondolatait a nemesebbre, és utat, lehetőséget látni bennük – mindez hitetlensége miatt. A hivő pedig elfogadja Jézust – mert az irgalmasság, a béke, a szelídség, a tisztaszívűség nem más, mint Jézussá válni. És ennek következtében a keresztekből, de a boldog életeseményekből is győztesen kerül ki, mert értelme, mély értelme van minden percet a Megváltóval tölteni – akár itt e templomban, otthonainkban, a munkahelyen, vagy legyünk bárhol is… A legegyszerűbb ember, hétfőn, kedden… a szeretet hősies tanúja, amikor elvégzi kötelességeit: ha célnak tekinti testvérét, ha csak háziasszonyként is, de 30-40-50 évig képes főzni, mosni, rendben tartani valakinek a házat, és ezzel annak egész életkörülményeit szebbé, emberibbé tenni. Mindenszentek ünnepe nem csak a római kalendáriumba bejegyzettek ünnepe. Eléggé szerencsétlen lenne az az egyház, amelynek 2000 év alatt, csak 10-15 ezer szentje lenne… Mindenszentekkor ugyan ezeket helyezzük szemünk elé, de a realitás most, és az elmúlt 2 millennium alatt is az, hogy sokkal többen vannak, - a mi közösségünkben is vannak és tevékenykednek győztesek, szentek, boldogok - akkor is - ha nem a reflektorok fényében, hanem Isten szeretetének csendességében tevékenykednek.
Ez a mai ünnep, nem puszta ünnep: megemlékezünk ugyan a névleg kiemeltekről, akik e földön kivételes szeretetet tanúsítottak. Egyben azonban tudatosítjuk, hogy mi is ezen az úton haladunk: bármikor tehetünk szeretetből fakadó cselekedeteket. Ehhez pedig ezen az áldozaton kapjuk az erőt, amikor magunkhoz vesszük Krisztust, mert minden szentség forrása maga a Feltámadott. A boldogságok beteljesedése folyamatban van bennünk: emberségünk beteljesedése, istengyermekké válásunk. Ennek koronája az égben mutatkozik meg rajtunk, de gyökere és törzse e világi szeretetünkből nőtt ki. Nem az égből, hanem az egyszerű, de nagyszerű földi cselekedeteinkből. Mindenszentek ünnepe – tehát – a mi életünk ünnepe is. Nem kétféle út halad az ég felé: egyiken Jézus, a másikon mi, és ha jót teszünk, akkor átlépünk az Ő jó útjára. Mi mindig Jézus útján haladunk, s ha néha bűnt követünk el, akkor ugyan félre lépünk, de a gyónás szentsége által visszatérünk. Ami azonban fontosabb: tudnunk kell, hogy mindig Jézus útján haladunk. Ezért is mond boldognak a Mester minden szenvedőt, minden egyszerű embert. Boldog, mert itt megáldozik, egy lesz Urával, a Feltámadottal, és ezért a hétköznapokban megteszi a győztesek, a szentek tetteit, hogy a világ lássa, igen is nagy örömben teljesülhet be az, hogy boldog a szelíd, a békességes, a tisztaszívű… Boldog, mert Jézust hordozza szívében. Amen.
Zsunyi Tibor atya
Felhívás
Időjárás
