Aktívak a szenttamási zöldek
Három feljelentést tett környezetszennyezés miatt a Szenttamási Ökológiai Mozgalom az elmúlt nem egészen három hónap alatt. A község területén működő két sertésfarm ugyanis a folyékony sertéstrágyát a Krivaja folyóba engedte. Egyik esetben úgy tűnik, sikerült teljes mértékben megállítani a szennyezést, a sertésfarmról a trágyát tartálykocsikkal elszállítják. A másik esetben azonban továbbra is folytatódott a szennyezés, és itt már radikálisabb lépésekre volt szükség. A Szabadkai úton lévő sertésfarmot illetően a mozgalom úgy döntött, mesterséges földgáttal útját állja a szennyezett víznek a Krivajába ömlését.
Egy hónappal a feljelentést követően február 18-án Szenttamáson járt a mezőgazdasági felügyelőség. Olivera Mitrić felügyelő megtekintette a szennyezett területeket, és rendkívüli látogatást tett a Szabadkai úton lévő Extra farm sertésfarm környezetében lévő földeken található ülepítőknél. − Kötelezővé tettük, hogy mint ügyfelek részesei legyünk az eljárásnak, így jogi kötelezettségük van (eddig nem volt), hogy a jövőben először velünk lépjenek kapcsolatba. A közösen történő ellenőrzést követően pedig jogunk van a jegyzőkönyv másolatára. Jelenleg elmondhatom, hogy ezidáig három felügyelőség tekintette meg a helyszíneket, innentől tehát tőlük várjuk a problémák megoldását. Amennyiben a vizek és a termőföld szennyezése folytatódik, bűnvádi feljelentések következnek. Őszintén remélem azonban, hogy erre nem kerül sor, hiszen a végső célunk nem a munkafolyamat és a termelés leállítása, vagyis a vállalatok bezárása, hanem a közös megoldáskeresés a további környezetszennyezés megakadályozására – magyarázta a szenttamási zöldek elnöke.
Dragan Kurjački kifejtette, február 21-én a mezőgazdasági felügyelő telefonon értesítette a mozgalom vezetőségét, hogy a Szabadkai úton lévő farmnak hivatalosan megtitltotta a folyékony sertéstrágya földi medencékbe engedését, és elrendelte, hogy a betonból készült, erre a célra előlátott tároló-ülepítőt mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül javítsa meg. A farmon viszont azzal érvelnek, hogy a termőfölt tulajdonosa, amelyen az ülepítő medencék találhatók, és ahonnan a szennyezett víz átfolyt a Krivajába, nem követelőzött ennek irányába semmit. Dragan Kurjački szerint a tulajdonos lehet, hogy nem követelőzött, ám a szennyezett vízet a mezőgazdasági földterületről szóló törvény értelmében akkor sem szabad a folyóba engedni. Soha senki sem látott egyetlen tartálykocsit sem, amely a folyékony sertéstrágyát elszállította volna onnan. Könnyen kiszámítható, hogy amennyiben például egy ülepítő medence felülete 3500 négyzetméter, mélysége pedig 2 méter, ez annyit jelent, hogy abban 7 ezer köbméter sertéstrágya van. Ha naponta átlagban mintegy 50 köbméter folyt át a Krivajába, akkor az utóbbi két évben mintegy 19 ezer köbméter folyékony sertéstrágyával szennyezték a folyót. A novemberi nagyfokú szennyezést követően, amikor bűzlött a DTD-csatorna és a Krivaja vize is, mindenkinek elfogyott a tűrőképessége, s elérkezett a konkrét lépések ideje, azaz a további szennyezés fizikai megakadályozása, sorolta a szenttamási környzetvédők vezetője. Mint mondta, egy héttel ezelőtt újra zavaros volt a Krivaja vize, a Szív közelében néha szürkés, néha pedig barnás színű víz került a mesterséges gát túloldalára. Azonnal körbejárták mindkét szenttamási farmot, azonban nem észleltek szokatlan jellegű szennyezést. A Szabadkai úton lévő farm közelében akkor már állt az ideiglenes, földből készült gát, így itt sem kerülhetett szennyezett víz a folyóba. Minden jel arra mutatott, hogy a Krivaját a Szenttamástól északnyugati irányban lévő települések szennyezik, azaz vagy Bácsfeketehegy vagy Topolya felől érkezik az újabb szennyező anyag. Dragan Kurjački szerint eljött az ideje annak, hogy a szenttamási önkormányzat egy asztalhoz üljön a kishegyesi és a topolyai önkormányzat képviselőivel, és megoldást keresve megtárgyalják az előállt helyzetet, hiszen ez mindhárom település érdeke (kellene hogy legyen).
− Nem igaz, hogy az említett településeken működő vállalatok számára 2025-ig a törvény lehetővé tette a folyók szankciók nélküli szennyezését. A vállalatoknak a 2016. évi törvény szerint rendelkezniük kell saját víztisztító-berendezéssel, melyeket legkésőbb 2025. december 31-ig üzembe kell helyezniük. Azonban mindez nem jelenti azt, hogy környezetszennyezés esetén automatikusan mentesülnek a szankcióktól, a büntetésektől, a rendelettel ugyanis pontosan meghatározták, hogy milyen minőségű vizet szabad engedni a folyókba, azaz csakis olyat, amely az ún. B2 kategóriába tartozik. A szóban forgó folyékony sertéstrágya viszont semmiképpen sem sorolható ide – mutatott rá Kurjački.
A DTD-csatorna és a Krivaja szennyezéséről a szenttamási polgármester, Radivoj Paroški a Dnevnik napilapnak adott interjújában elmondta, mindkét víz már szennyezetten éri el a községet: − Pénteken találkoztunk az Ökológiai Mozgalom képviselőivel, akik olyan véleményen vannak, hogy az összes ökológiai gondot megoldhatja az önkormányzat. Ez nem így van, nem az önkormányzat kötelessége megoldani a környezetszennyezést. Tudni kell, hogy nem csupán a szenttamási farmok részéről történik a Krivaja szennyezése, hanem annak felső folyását a topolyai vállalatok (is) szennyezik. Ugyanez vonatkozik a csatonárna is, azt Cservenkán, Verbászon és Kúlán (is) szennyezik. Erről az ősz folyamán megbizonyosodtunk, amikor a cservenkai cukorgyárból nagyobb mennyiségű szennyezett víz került a csatornába, és tömeges halpuszulást okozott – mutatott rá a szenttamási polgármester. Véleménye szerint a csatorna esetében a probléma orvosolható, amennyiben Verbász nagyobb mennyiségű pénzt kap külföldről, és nekilátnak a csatorna tisztításának. Azonban a szenttamási önkormányzat nem oldhatja meg más települések és városok ezzel kapcsolatos gondjait: − Az, hogy a Krivaja Bácsfeketehegyen vagy Szenttamáson szennyezettebb, nem tudom. Azt tudom, és látom, hogy a tavasz közeledtével mind több horgász jár le a folyóra, a nyári hónapokban, szárazság idején pedig lezárják a fentebb lévő zsilipeket. Nem az a gond, hogy lezárják, mert a vizet a szántóföldek öntözésre használják, hanem az, hogy a folyó alsó szakaszán ilyenkor kevés a víz, kiszárad a folyó, kihal az élővilág. Mi a magunk részéről a szennyezést a két farm vezetőségével együttműködve megoldjuk, jelenleg is ez van folyamatban – mondta a polgármester.
A cikkre reagálva Dragan Kurjački elmondta, az igaz, hogy az környezetszennyezés nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, ám a polgármester politikai értelemben az érintett községek vezetőivel kezdeményezhet(ne) egy közös találkozót erről a kérdésről tartományi szinten. Amelyet követően azután nyomást lehet(ne) gyakorolni a felügyelőségekre és azokra, akik szennyezik a vize(ke)t: − Vajon ezen a téren miért nem történt semmilyen előrelépés? − tette fel a kérdést a szenttamási zöldek vezetője. Megjegyezte, Bácsfeketehegynél a Krivaján lévő gát a nyári hónapokban zárva van, így a víz nem folyik Szenttamás irányába. A gát a Vode Vojvodine vállalat hatáskörébe tartozik, amely a tartományi kormánynak tartozik felelősséggel. Politikai nyomásgyakorlásra van tehát szükség, hogy a gátat egy vállalat önkényesen ne tudja lezárni, hiszen ezáltal Szenttamásnál a folyó csaknem teljesen kiszárad, továbbá kihal a teljes élővilága.
− A szenttamási polgármester a cikkben elmondta azt is, hogy az ősszel a csatornán történt nagyméretű szennyezésért a cservenkai cukorgyár a felelős. Miért nem kért senki hivatalos jelentést arról, hogy pontosan mi történt, megbüntették-e a gyárat, és ha igen, akkor mennyivel? Nem elég azt nyilatkozni, hogy az incidensről a község nem kapott semmilyen jelentést. Politikai nyomásgyakorlás szükséges ahhoz, hogy a szennyező(ke)t nyilvánosan megnevezzék, megbüntessék, és amennyiben lehetséges, az okozott kárt helyrehozzák. Vagy a szennyezőknek nagyobb a politikai hatalmuk? – tette fel a kérdést Dragan Kurjački.
Paraczky László
