160 millió dinárral kevesebbet fizetnek vissza
Sajtótájékoztatót hívott össze tegnap a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szenttamási alapszervezete. A téma a NIS Szerbiai Kőolajipari Vállalat viselkedése a község területén, illetve mennyi pénzt kap Szenttamás a kiaknázott kőolajért. A témáról Marko Lutkić, a párt vezetőségi tagja és Aleksandar Jojkić, a VSZL helyi alapszervezetének elnöke beszélt az újságíróknak. Mint elhangzott, a község határában 88 furat van, a napokban pedig a vállalat újabb kutatásokat végez, tehát fúrni is fog.
‒ A liga még 2008-ban figyelmeztette a nyilvánosságot, hogy a vállalat orosz magánkézre kerülése Vajdaságnak fog a legtöbbe kerülni. Ma olyan helyzet állt elő, hogy a tartományban azok a községek, amelyekben a kőolaj és a földgáz kiaknázása folyik, kénytelenek elviselni az ezzel járó gondokat és károkat, cserébe pedig az energia után fizetendő járulék kevesebb, mint felét kapják vissza – mondta Marko Lutkić. Hozzátette: ‒ A bányakincsekről és geológiai kutatásokról szóló, 2011-ben meghozott törvény alapján a kiaknázott bányakincsek értékének 7 százaléka azt a községet illeti meg, ahol ezek a tevékenységek folynak. A szerb kormány egy 2013-ban meghozott rendelettel a Gaspromnjeft vállalatot kedvező helyzetbe hozta azáltal, hogy az említett járulékot 3 százalékra csökkentette. Ebből az állam elvesz 40 százalékot, az energiaügyi minisztérium és a tartományi kormány 10-10 százalékot kap, a községet pedig a fennmaradt 40 százalék illeti meg, azaz a tövényben meghatározott összeg kevesebb, mint fele.
Aleksandar Jojkić elmondta, ebből az következik, hogy Szenttamás évente a NIS-től nem egészen 1,5 százalékot kap vissza a kiaknázott kőolaj után, azaz 160 millió dinárral kevesebbet. Példaként megemlítette, hogy ez a járulék Magyarországon 12%, Bulgáriában 12,5%, Szlovéniában 18%, Oroszországban pedig 22%. Emellett, mint mondta, óriási károkkal kell számolni mindazoknak, akiknek a földjeiken a vállalat kutat a kőolaj után.
‒ A NIS-nek nagy gondjai lesznek a terepen, mert olyan információim vannak, hogy az emberek háborognak egy-egy újabb kőolaj-kutatási szándék bejelentésére. A vállalatnak sürgősen változtatnia kell a hozzáállásán, és úgy viselkednie, mint egy társadalmi és szociálisan felelős vállalatnak. A szociális felelősség alatt pedig a korrekt viszonyt értem, a vállalat kutatást, illetve kiaknázást végző egységei és parcellák tulajdonosai között. Ugyanis napról napra tanúi vagyunk annak, hogy a NIS minden előzetes bejelentés nélkül áthalad a termőföldeken, tapossa a vetést, javítja a kőolajvezetéket, jelentős kárt okozva ezáltal a gazdáknak. Ugyanakkor a községi vezetőséggel is az eddigieknél sokkal komolyabb együttműködésre van szükség: például, ha azt mondjuk, gondunk van az ivóvízzel, a NIS-től elvárjuk, hogy támogassa egy-egy vízgyár kiépítését a község településein. Ez már egy felelősségteljes viselkedésnek nevezhető hozzáállás lenne azzal szemben, hogy járulék címén 4-5 millióval szinte a mellényzsebből kifizet bennünket – szögezte le Jojkić.
P. L. (foto: A.Š)
