Szlovéniában jártak a szenttamási gazdák
A Községi Képviselő-testület elnöke, Radivoj Paroški, továbbá Nedeljko Nedeljković a községi tanács mezőgazdasági tanácsos kíséretében kétnapos szlovéniai látogatásra érkezett a szenttamási, turiai és nádaljai mezőgazdasági termelők egy csoportja. A busz vasárnap este indult a muraközi régióba, ahol a gazdák elsősorban a szlovén gazdasági modelleket, az ottani mezőgazdászokkal a termelési folyamatokat, a termék csomagolását, értékesítését és egyéb tapasztalatokat osztottak meg. A hivatalos, ugyanakkor nagyon szívélyes fogadtatás a cerkvenjaki községben történt, nem messze az egykori Jugoszlávia egyik legnevesebb ásványvíz gyárától, a Radenskától. A szenttamási delegációt Marjan Žmavc polgármester fogadta. Ennek a találkozónak elsősorban ismerkedési jellege volt, így bemutatásra került az ottani község, településünket pedig a házigazdáknak Radivoj Paroški mutatta be. A KKT elnöke többek között örömét fejezte ki amiatt, hogy Szlovénia ennyire nyitott a vajdaságiak előtt: ‒Termelőink főleg mezőgazdászok, és csak most jelentek meg az első komolyabb, az állatenyésztést, továbbá a gyümölcs és főzelékféle termesztést támogató projektumok. Sokat teszünk azért, hogy még intenzívebbé tegyük a termélést. Azért jöttünk, hogy megnézzük, hogyan néz ki egy-egy termelési folyamat egy EU-s országban. Tisztában vagyunk azzal, hogy itt néhány lépéssel minden előrébb van, ugyanakkor tudni kell, hogy a mi termelőink is teljes gőzzel igyekeznek előre, növelik és újítják a gépparkot, erősítik a gazdaságukat. Ugyanakkor nagy szükség mutatkozik az itteni tapasztalatok megtekintésére, megosztására, továbbá a már meglévő tudás még magasabb szintre emelésére – mutatott rá Radivoj Paroški. Mint mondta, jelen pillanatban a községben mintegy 1500 bejegyzett gazdaság van, ami egyúttal azt jelenti, hogy legalább 3000 ember él, illetve függ közvetlen a mezőgazdaságtól. Ugyanakkor kiemelte, ez a szektor másodállási lehetőséget is kínál, ami nem kevésbé fontos.
A szenttamási vendégek először egy szarvasmarha farmot tekintettek meg, ami az ottani Boštjan család első vállakozása. Itt a tejtermeléstől a tejből készült termékekig szinte minden megtalálható és kiváló minőségű, aminek köszönhetően nagyon gyorsan értékesíthető minden. A következő állomás egy sertésfarm megtekintése volt, ahol több mint 1000 sertést nevelnek. A családi vállakozás Franc és Cvetka Kuri irányítása alatt történik, a munkában részt vesz fiuk Dane és menyük Brigita is. A gazdák és vendéglátóik ezekután egy kisebb méntelepet tekintettek meg, amely Slana Branko és Jože tulajdona. A szenttamási állattenyésztők tehát már az első napon bő betekintést nyerhettek abba a folyamatba, hogyan kell európai módon gazdálkodni és biztosítani a minőséget. A küldöttség meglátogatta a vidék és Szlovénia egyik legnevesebb borpincéjét, amely Damjan Breznik szőlész tulajdona, és ahol természetesen borkóstolásra, véleménycserére is sor került. Mint elhangzott, a gazdasághoz tartozó turisztikai létesítménybe ezidáig csaknem egymillió eurót ruházott be a család szlovén és EU-s forrásokból. A másik turisztikai létesítmény sem volt sokkal olcsóbb, ez Alež Firbas és fia Bojan tulajdona, és vendéglátói, továbbá szállási lehetőséget is biztosít a pinehésre, kikapcsolódásra vágyók számára.
A szenttamásiak ezekután Radenci városába látogattak, ahol szaktanácsadással egybekötött ismeretterjesztő előadáson vettek részt, a cél pedig a hamarosan megnyíló európai alapokhoz való pályázási lehetőségek és feltételek voltak. A vendégekkel Janez Rihtarič polgármester és dr. Franc Režonja, a Szlovén Agrárkamara muraszombati egységének elnöke osztották meg tapasztalataikat.
A községi tanács mezőgazdasági tanácsosa, Nebojša Nedeljković a szlovéniai látogatást követően elmondta, az első látogatási napon olyan gazdaságokat tekintettek meg, amelyek a saját termékeik csomagolását, a piacra való utolsó előkészítését végzik: ‒ Erre vonatkozóan elsősorban a szőlészet és a tejtermelés területén végbement folyamatokat láthattuk, illetve néztük végig. Megtekintettünk továbbá néhány olyan mezőgazdasági vállakozást, ahol a fő hansúlyt a falusi turizmus fejlesztésére fektetik, és ezt elképesztően jól csinálják. A szenttamási termelők közül csak néhánynak volt alkalma látni ezidáig ilyesmit. A legfontosabb talán az, hogy mindannyian meggyőződtünk arról, mennyire előrehaladhat és hihetetlenül gyorsan felemelkedhet egy olyan családi gazdaság, ahol a család és a külső családtagok összefognak, és együttes szakmai tudással, erővel, közös befektetéssel érik el céljukat. Sok ember véleményével ellentétben itt az árunak nincs szavatolt ára, nincsenek magas állami támogatások, hanem ezeket összehangolják az európai követelményekkel és piaccal. Hogy érthetőbb legyen, itt mindenkinek saját magának kell érvényesülnie és előre törnie az óriási konkurenciában, kitaposni a járható utat, és ha már megvan az irányvonal, onnantól kitartóan csinálni. Csak így lehet felfelé, illetve előrehaladni a termékkel, kínálattal, terméssel stb. A szenttamási gazdák tehát a gyakorlatban is láthatták, hogy mennyire nehéz egy kistermelőnek felvenni a harcot a nagyvállalatokkal, és elsősorban piacképesnek maradni úgy, hogy minimálisra csökkentik a termelési költségeket, és növelik a haszonkulcsot – magyarázta a községi mezőgazdasági tanácsos. Mint mondta, különösen feltűnő volt az, miután az összes előlátott helyen és termelőnél jártak, elbeszélgettek velük, és megtudták, hogy két-három generáció a családban már úgy nő fel, hogy „belenevelkedik”, ottmarad a vállakozásban, termelésben, közben pedig tanul, képezi önmagát, a gyermekét, a feleségét, a vejét stb: ‒ Egyszóval mindenki arra összpontosít, amit az adott termékről meg lehet tanulni és kell tudni elméletben és gyakorlatban. A gazdák tehát szinte mindannyian tanult, magas szakképesítésű emberek, akik az elsajátított elméleti részt a gyakorlatban, a helyszínen alkalmazzák, és pontosan tudják, mit akarnak. A szlovéneknél ennyire egyszerűen működik a dolog – szögezte le Nedeljković.
Paraczky László (Fotó: G. D.)
