Helytörténet

Szenttamas.rs

A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom

A régi, vert falú templom helyére a kincstár 1814–15-ben 16 öl hosszú, 6 öl széles és 12 öl magas toronnyal, 44,5×11,5 m kerülettel templomot építtetett. S talán a régi, kereszt nélküli templom miatt tartották szükségesnek, hogy az újat a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szenteljék fel. Az 1848/49-es szabadságharc idején a magyarságnak menedékként szolgált templomot a szerbek felgyújtották, az addig vezetett egyházkönyveket és iratokat megsemmisítették. 1849 tavaszán kezdődik meg a templom felújítása.
1857. november 3-án megalakult a szenttamási római katolikus egyházközösség képviselő-testülete. 1868-tól már új hiteles jegyzőkönyvek is léteznek, és ugyanebben az évben került sor a templom részleges tatarozására és újrafestésére is. Részlet az 1868. április 2-i jegyzőkönyvből: „Nagytiszteletű elnök úr bemutatja a jelenlevő képviselőknek Türk Ágoston titeli lakos és akadémikus festész urat, kivel templomunk kifestése érdekében már pár év óta levelezési összeköttetésben van, és kivel tegnap ugyancsak templomunk kifestése tárgyában szerződést kötött.” (Az iskolaszék- és egyháztanácsi jegyzőkönyv 1868. április 2-i bejegyzése) A jelzett szerződésben a 2. pontban ez olvasható: „A Szentély kupolájának a négy sarkába a négy evangélistát olajfestékkel festeni.” A négy evangélistáról készült kép ma is létezik. Valószínűleg akkortájt került a szenttamási templomba a két Than Mór-festmény is: a Szent Tamás apostol és a Mindenszentek. Az óbecsei születésű festő mindkét képet 1866-ban festette.
1878-ban vaskerítést rendelt az egyházközösség, amely 1880–1881-re a templom előtti feszülettel és Mária-szoborral együtt el is készült. A templomot 1849 óta állandóan javították ugyan, de a tornyot nem, 1878 augusztusáig elvégezték a nagyjavításokat a tornyon is. Időközben a katolikus lakosság száma növekedett, és a meglévő templom kicsinek bizonyult. 1886-ban elkezdődtek a munkálatok, a rákövetkező évben a sekrestyével szemben elkészült az oratórium, mai nevén kistemplom, 1888-ban a festésére is sor került. A templom bővült ugyan, de még nem nyerte el mai formáját. Az 1848–1849. évi károsodásokat csak részben javították ki.
A torony újbóli javítására és a templom bővítésére 1901-ben az egyházközösség megkapta az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyását. Az ünnepélyes alapkőletételre 1902. április 11-én került sor, 1903-ra elkészült a templom kibővített része és az új torony is. A templom akkor nyerte el mai formáját: 14 m hosszú, 10,75 m széles, a templomhajó 11,5 m magas, a torony magassága 44 méter.
Az oltárképet, amely a keresztre feszített Krisztust ábrázolja, 1815-ben festette Arsenije Teodorović görögkeleti ikonfestő. Az ikon felett barokk stílusra emlékeztető módon aranyozott felhők között áll a Szentháromság. Jobb oldalon a sekrestye, bal oldalon pedig a téli (fűthető) kápolnává átalakított oratórium (kistemplom) található, ennek oltárát a Szent család szoborcsoport díszíti. Ez a szoborcsoport az újvidéki zárdából került először a Rókus-templomba, majd 1991-ben a szenttamási templomba. Az egyházközségi jegyzőkönyvekben talált feljegyzések szerint az orgona 1860-ban épült.
Községünket Szenttamásnak hívják, templomunkat mégsem Szent Tamás apostol nevére szentelték fel, bár Szent Tamást mindig is tisztelték a közösségben. A szenttamási hívőközösség Krisztus keresztjének dicsőítésére választotta a Szent Kereszt Felmagasztalása nevet.

Paracki Teodóra: Településem temploma és védőszentje. = Horváth Futó Hargita szerk.: De historia urbis nostrae. Srbobran–Szenttamás–St. Thomas. Szenttamási Népkönyvtár, Szenttamás, 2011. 35–45.