A legjobbkor érkezett a támogatás
A Vajdasági Baráti Egyesület 51 vajdasági és magyarországi családnak segített
Hat verbászi nehéz szociális helyzetben élő család kapott idén áprilisban támogatást a magyarországi Vajdasági Baráti Egyesülettől. Ez volt a második alkalom, hogy anyagi támogatás érkezett a rászorulóknak ebben a közép-bácskai községben, hallottuk a verbászi önkormányzat ideiglenes hivatalának tagjától. Bógáncs Andrijašević Lívia elmondta, az egyesület néhány évvel ezelőtt már segített a verbászi szórványmagyarságnak, akkor 1200 eurónyi összeggel támogatta a magyar nyelvű óvoda újraindítását a községben: − A pénzt akkor a Budapesten megtartott Jótékonysági Mikulás-esten gyűjtötték össze. Nem ez az egyetlen esemény a gyűjtésre, hiszen az elmúlt években több alkalommal is támogatták a vajdasági magyar óvodákat, iskolákat, egyesületeket, rászoruló családokat. A koronavírus megjelenését követően beszélgettünk az egyesület egyik tagjával, Balázs Attilával (aki egyébként verbászi származású), és azt mondta, hogy az idén újra beadhatók a pályázatok. Egy hét alatt hat olyan családot találtam, akiknek valóban nagyon fontos volt a segítség. Ezek az emberek igen nehéz szociális helyzetben élnek, rossz az egészségi állapotuk, a koronavírus miatt munka nélkül maradtak. Hiszem azt, hogy Verbász mellett az egész Vajdaságban sok olyan család van, akik rászorulnak az ilyen segélyre, hiszen azt élelmiszer, tüzelőanyag, gyógyszer, tanfelszerelés stb. vásárlására fordítják. Az említett hat család közel 3 ezer euró támogatást kapott, ahol iskoláskorú gyerekek vannak, ott többet, míg az idősebb vagy egyedülálló személyek kevesebbet kaptak.
Majoros Ildikó két kiskorú gyermekével albérletben él. Mint mondta, a helyi húsfeldolgozó vállalatban dolgozik, 25-26 ezer dinárt keres havonta: − Nem találok szavakat, hogy megköszönjem a támogatást. A pénzt elsősorban a lakbér rendezésére és élelmiszerre költjük, továbbá a gyerekek iskoláztatására. Nyolc és tizenegy éves lányaim magyar tannyelvű osztályba járnak, és köszönve Líviának és a Magyar Nemzeti Tanácsnak naponta ingyenesen utaznak Kúlára. Nagyon büszke vagyok rájuk, jól tanulnak. Amikor telefonáltak, hogy megkaptuk a támogatást, először nem hittem el, hiszen ezidáig semmilyen hasonlóban nem volt részünk. A lányok is kimondhatatlanul boldogok. Köszönjük mindenkinek!
Horváth József, szobafestő, 30 munkaév után 2006-ban munkaerő-feleslegként került az utcára, azóta nincs munkája: − A feleségem dolgozik, de egy éve nem kapott fizetést. Hogy miből élünk, és cukorbetegként miből vásárolom a gyógyszereket magamnak, az jó kérdés. Hasonlóan, mint a többi nehéz helyzetben élő család, mi is eddig valahogy feltaláltuk magukat, ám a helyzet egyre rosszabb. Az egészségem is romlik. Tartalékunk régóta nincs, és nem is tudom, hogyan köszönjük meg a hirtelen jött magyarországi támogatást. A kapott pénzből először a víz- és a villanyáram számlákat fizetjük be, bekészítjük a téli tüzelőt, a többi pedig gyógyszerekre megy el – mondta a 63 éves mester.
A Vajdasági Baráti Egyesület nyolc évvel ezelőtt alakult, tagjai a 90-es években és később Magyarországra települt vajdasági értelmiségiek és üzletemberek. A fő cél a közös ügyek támogatása, egymás segítése mind üzleti, mind emberi értelemben egy igazi közösségben. Az egyesület alapításának kezdeményezője az újvidéki dr. Simon Vilmos villamosmérnök, aki két évtizede Budapesten él, és nem csak családi, baráti kapcsolatait ápolja, hanem az itthon maradott közösséghez is szoros szálak fűzik: − Sokáig érlelődött bennem a gondolat, hogy össze kellene fogni a Magyarországra költöző és ott megtelepedő vajdasági értelmiségieket és sikeres üzletembereket, annak érdekében, hogy tudjunk közös ügyeket támogatni. Akkoriban már szerveztünk külön programokat (Vajdasági Randevú, Délvidéki Találkozó) a Magyarországon élő vajdaságiaknak, és már voltak megfelelő ismereteim arról, hogy kiket érdemes meghívni az egyesületbe, kik viselik szívükön a közös ügyeinket. Tíz évvel ezelőtt a közös munkát és erőfeszítést követően kialakult egy olyan összetartó társaság, amelyeket az üzleti szálaknál még talán erősebben fűznek össze a baráti szálak, két év múlva pedig hivatalosan is megalakult a Vajdasági Baráti Egyesület. Jótékonysági küldetésünk azóta folyamatos.
– A verbásziakon kívül ezidáig hány községben, településen segítettek?
– Május 7-én lebonyolítottuk a 3. kört is, így összesítve a teljes jótékonysági megmozdulás számait: 8.6 milliót forintot osztottunk/osztunk szét 51 család között. Az idén egész Vajdaság területéről és Magyarországról érkeztek be kérelmek, 51 családot tudtunk támogatni egyenként 50–200 000 Ft összeggel, Vajdaságban a következő helységekben élnek a támogatott családok: Szenttamás, Zentagunaras, Zenta, Topolya, Horgos, Újvidék, Kishegyes, Maradék, Temerin, Bajmok, Verbász, Palics, Kispiac, Szabadka, Bácskossuthfalva, Kúla, Feketics. Magyarországon Budapesten és Szegeden segítettünk.
– Vannak-e támogatási kritériumok/feltételek?
– Azokat támogattuk elsősorban, akik a koronavírus okozta helyzet miatt kerültek nehéz szociális helyzetbe, pl. elvesztették a munkájuk, bezárt a piac, ahol árulták a terményeiket.
Paraczky László
